A V�mp�r

A v�mp�r egy misztikus l�ny a n�pi kult�r�ban, rendszerint egy �jra fel�ledt emberi holttest, ami emberi vagy �llatv�ren �l, �s sok esetben term�szetfeletti er�kkel rendelkezik, mint az emberfeletti er� �s gyorsas�g, �llatok f�l�tti hatalom, vagy alakv�lt�s. N�h�ny kult�r�ban nem-emberi v�mp�rok (p�kok, kuty�k, d�monok vagy ak�r n�v�nyek) is szerepelnek, de a v�mp�rizmus leggyakrabban emberekre korl�toz�dik. A v�mp�rok gyakori szerepl�k a horror- �s fantasy-irodalomban.

A „v�mpirizmus” a n�prajzban �s a pszichol�gi�ban arra utal, amikor valaki emberi vagy �llati v�rt iszik; rendszerint a nyakon kereszt�l, ahol a legk�nnyebb a hozz�f�r�s a f� art�ri�khoz. Bizonyos helyeken az emberek hitt�k, hogy term�szetfeletti hatalomra tehet szert, aki m�s v�r�t megissza. Ebben az �rtelemben a v�mp�rizmus egy ritk�bban el�fordul� form�ja a kannibalizmusnak. A zool�gi�ban a v�mpirizmus a pi�c�kra, sz�nyogokra, fagy�ngyre, v�mp�r denev�rekre �s egy�b organizmusokra utal, amik m�s �l�l�nyek testnedvein �l� �l�sk�d�k.

Egy igen �rdekes eleme (valakije) az emberis�g mond�inak, tekintve, hogy szinte a f�ld�n �l� valamennyi n�p kult�r�j�ban megtal�lhat� a v�rsz�v�/v�riv� l�ny mot�vuma. Valamik�ppen mind a d�l-amerikai indi�nokban mind a szib�riai pusztas�gok lak�iban (�s folytathatn�nk a sort) felmer�lt az emberb�l �l�, t�pl�lkoz� �s m�gis; maga is k�zel emberi l�ny alakja. Ennek oka lehet egyr�szt Jung magyar�zata, miszerint ez az emberis�g kollekt�v tudatalattij�b�l sz�rmaz� k�p, vagy magyar�zhatjuk a porf�ria �s pellagra nev� betegs�gek kialakul�s�val �s v�mp�rikus jegyeket mutat� t�netcsoportj�val. Ha a t�rt�neti m�ltat tekintj�k, a v�mp�rokat m�r az �kori g�r�g�k is ismert�k, �k emberszer� d�monokban hittek, akik a v�r�nket sz�vj�k �s betegs�geket terjesztenek. Empus�nak h�vt�k azt a v�riv� n�st�ny d�g�t, ami az �kori g�r�g sz�nm�vekben k�s�rtett. A lamia vagy brukolakhosz, �gy h�vt�k az �kori g�r�g�k az �ltalunk ma ismert v�mp�rt. A m�tosz szerint a v�mp�r mindig udvariasan kopogtat a h�z ajtaj�n, ez�rt a g�r�g�kn�l elterjedt szok�s volt, hogy az udvarias, egyszeri kopogtat�sra nem nyitnak ajt�t. A r�gi Assz�ri�ban az ekimmu volt ismert. Ez �let�ben ember volt, de ha valaki a hal�la ut�n felel�tlen�l nem temette el rendesen, akkor ekimmu lett bel�le. Ennek k�vetkezm�nyek�nt azt�n el�gg� szomjas �s �hes lett, �s a tov�bbiakban v�rsz�v�k�nt "�lt". A v�mp�r alakja er�sen �sszek�t�dik a v�r mot�vum�val, tekintve, hogy a v�mp�r (m�r) halott �s f�l-l�t�nek fenntart�s�hoz v�rre, ergo �letre van sz�ks�ge az �letben marad�shoz. A kereszt�nys�g felbukkan�s�val a v�mp�r alakja m�g szorosabban �sszek�t�d�tt az �rd�ggel �s a gonosszal �s a n�pi mot�vumokba beker�lt el�z�s�nek kereszt�nyi jellege is. Egyes forr�sok szerint az els� v�mp�r K�in volt, �d�m �s �va els�sz�l�tt fia. Miut�n K�in meg�lte �ccs�t, �belt, Isten �r�k k�rhozatra �t�lte. K�in megk�stolta �ccse v�r�t, ez�rt csak v�ren �lt, �gy v�lt v�mp�rr�.

A v�mp�r sz� mai jelent�sei

Magyarul

1. 1. Egy D�l-Amerik�ban �l� denev�rfaj (Vampirus spectrum). E jelent�sv�ltozat haszn�lata igen ritk�n fordul a besz�lt �s �rott nyelvben, tekintve, hogy hozz�teszik; v�mp�r-denev�r.
   
2. 2. Alv�k/�l�k v�r�t iv� �s fojtogat� (�s/vagy) s�rj�b�l kij�r� szellem/l�ny. A sz�nak ez a jelent�sgy�kere, sz�t�rt�netileg teh�t ezt keress�k. N�h�ny �ve m�g ritk�n haszn�lt sz� volt azonban a szerepj�t�kos kult�ra bet�r�s�vel, a v�mp�rokat felvonultat� filmek (Penge tril�gia, Alkonyat, Interj� a v�mp�rral, Alkonyatt�l pirkadatig) �s a v�mp�rt�m�t egyre n�pszer�s�t� reg�ny�r�kkal (Anne Rice, Bram Stoker, Laurell K. Hamilton, Darren Shan, Stephenie Meyer stb.) a sz�haszn�l�k k�re egyre b�v�lt �s b�v�l ma is. Ebb�l �rtelemszer�en l�tszik, hogy a sz� sz�lesk�r�en haszn�lt nemzetk�zi sz�v� v�lt az id�k sor�n.
   
3. 3. Gonosz, romlott, a f�rfiakat k�ny�rtelen�l kihaszn�l� n�szem�ly. A t�tfalusi f�le etimol�giai sz�t�r ezt a jelent�sv�ltozatot k�l�n kezeli �s a vamp c�msz� alatt t�rgyalja, ami az angol vampire (v�mp�r) csonk�tott v�ltozata �s a mai magyar nyelv egy�ltal�n nem vagy csak eleny�sz�en ritk�n haszn�lja.
   
4. 4. V�rszop� szem�ly, mint jelz�i alak, azaz m�sokon �l�sk�d� ember. Pl.: „Ne sz�vd a v�rem, mint egy v�mp�r”.
   

A sz� �sszetett alakjai a v�mp�rfog, v�mp�rajak, v�mp�rterm�szet. Mind a v�mp�rok k�pess�geivel, kin�zet�vel, term�szet�vel vannak �sszef�gg�sben. A sz� szinonim�i a v�rszop�, v�rsz�v�, �ji lid�rc. A lid�rc f�leg a magyar vonatkoz�sokban lesz �rdekes. A v�mpirol�gia egy k�l�nleges �j m�sz�, ami egy csakis a v�mp�rokkal foglalkoz� tudom�ny�gat jel�l. Divatba csakis Bram Stoker 1897-ben megjelent Drakul�ja ut�n j�tt. A v�mp�rizmus sz� v�mp�rokkal kapcsolatos tev�kenys�get jel�l. V�mpiriz�lni annyit tesz, mint v�mp�rr� tenni.

V�mp�rok v�rsz�v�sa

A v�mp�rok a nyakon kereszt�l sz�vj�k az emberi v�rt, azaz a legf�bb t�pl�l�kukat, amely sz�ks�ges az �letben marad�sukhoz. Ha bizonyos id�n bel�l nem jutnak elegend� v�rhez,legyeng�lnek �s meghalnak. Ha egy v�mp�r v�rt sz�vott, k�t �rulkod� kis sebhely marad a karon, a l�bon illetve a nyakon. Ezt az �jszaka leple alatt teszik meg, �s a hiedelmekkel ellent�tben ak�rhov� bejutnak. (Ha j�rtak ott, ha nem.) A kil�t�ket hom�ly fedi, elk�pzel�s azonban akad. �ldozatukat egy-egy v�rsz�v�s alkalm�val nem �lik meg, de el�fordul, hogy v�letlen megkarmolj�k, illetve elvisznek egy hajsz�lat, vagy egy�b szem�lyes dolgot. Lehet ak�r egy t�rgy is. Ez annak a jele, hogy k�s�bb m�g biztosan visszaj�nnek.

M�s nyelvekben

A k�ztudatban az a hiedelem �l, hogy a v�mp�r sz� magyar eredet�, err�l f�leg a Drakula c�m� m� erd�lyi f�szerepl�je �s Lugosi B�la filmsz�n�sz tehet. Val�j�ban a magyar hiedelemvil�gnak nem r�sze a v�mp�r, s�t m�g a v�riv�s sem. A v�mp�r sz� szl�v eredet�, hogy pontosak legy�nk szerbhorv�t. Ez a sz� az upir. B�r egyes forr�sok szerint e sz� a g�r�g netopir-b�l sz�rmazik, m�s forr�sok pedig a t�r�k uber, azaz boszork�ny sz�b�l sz�rmaztatj�k. (L�that�, hogy a sz� eredete m�ig nem tiszt�zott teljesen a szakirodalomban.) Az upir sz� elterjedt a szl�v nyelvekben, �gy lett a bolg�r v�per, lepir, a cseh up�r a lengyel upior �s a k�rp�t-ukr�n opiri, upiri. A rom�n nyelv� v�mp�rszavak nem tartalmazz�k az upir sz�t�t: strigoi, moroi, priculici, naluca, duh, aratere, stafie. A strigoi �ji urat, �jurat jelent Erd�lyben, s mint olyan ez felel meg legjobban a v�mp�rnak. A moroi Magyarorsz�gon is elterjedt, mint mora/nora b�r ezt ink�bb szlov�k szomsz�dainkt�l vett�k �t. A nora a magyar n�phit egyetlen v�mp�rszer� l�nye. „Nyom�” d�mon, amely az emberek mell�t szopja �jszaka, halott emberb�l lett; olykor kereszteletlen�l meghalt vagy halva sz�letett csecsem�b�l, de nem igazi v�mp�r, azaz nem s�rj�b�l kikel� holttest. Kapcsolatai – mint Barna G�bor (1981) �sszefoglalta – a k�z�p-eur�pai szl�v n�pcsoportok fent eml�tett mora alakjai, valamint a szerbhorv�t v�mp�r fel� mutatnak. Az upir el�sz�r 1047-ben t�nik fel el�sz�r egy iratban, mely �gy hivatkozik egy orosz hercegre, mint "Upir Lichy", azaz gonosz v�mp�r. A sz� ezut�n elterjedt a nyugati nyelvekben, mint vampyr, vampire, wampyr. A m�dosul�s val�sz�n�leg a sz� elej�nek furcsa ejt�s�b�l ered. A v�mp�r sz� elterjed�se nyugaton 1725-1734-re tehet� oka, hogy 1725-t�l, illetve 1732-t�l kezdve Eur�pa tudom�nyos vil�ga a magyarorsz�gi – helyesebben szerb hat�r�rvid�ki – v�mp�resetek hat�sa alatt �llott. (A gradiska-kisolovai “Plogojovitz”-eset ahol is 1725-ben egy v�mp�r t�bb embert meg�lt �s megk�nzott, a m�sik esetben, 1732-ben, pedig 22 v�mp�rt �ll�tottak el�). Ugyanebben az �vben heves nemzetk�zi tudom�nyos vita bontakozott ki az – els�sorban n�met – orvosok k�z�tt a v�mp�rizmussal kapcsolatos esem�nyekr�l, jelens�gekr�l. Ennek az esem�nynek hat�sa, val�sz�n�leg, a v�mp�r sz� elterjed�se a nyugati nyelvekben. A magyar nyelvbe pedig pont, hogy n�met k�zvet�t�ssel ker�lt �t. Magyarorsz�gon a 18. sz�zadban t�bb v�mp�rpert is tartottak, amik nagy port vertek fel a nyugati k�z�letben. 1748-ban megjelenik az els� modern v�mp�rk�ltem�ny Der Vampir c�mmel. Az els� magyar nyelveml�k a v�mp�rokr�l 1794-b�l miszerint: „Vampierok…az eleven embereknek v�reket szopt�k” (Nytud�rt. 71. sz. 83). B�r Tessedik S�muel �rja a v�mp�rokr�l m�r 1786-ban: "R�gen �gy tartott�k, hogy a s�rbul fel-fel t�madtak �s az eleven embereknek v�reket szopt�k." 1799-ben m�r, mint Vampir, V�mpir (F�bi�n J.: Term. Hist. 408: Nsz.) szerepel. J�kai haszn�lta a sz�t 1872-ben, a mai alakj�ban, mint v�mp�r. A vamp kifejez�s el�sz�r 1882-ben t�nik f�l „d�moni n�; vamp” (T�th L.: M�hek 82: Nsz).

Modern t�rt�nete

Az els� modernkori v�mp�rt�rt�netet Byron orvosa, John William Polidori �rta 1816-ban egy bar�ti k�lt�i versenyen (ugyanerre a versenyre k�sz�lt Mary Shelley Frankenstein c�m� reg�nye). A reg�nyben szerepl� kalandor v�mp�rt Byronr�l mint�zta. M�ra a v�mp�r sz� �sszekapcsol�dott a szexualit�ssal, az emberben megb�v� �llattal, a 19. sz�zad vadromantik�j�val, �s a titokzatoss�ggal. A szerepj�t�kok �s g�tikus-fantasy filmek folyom�nyak�nt a sz�nak val�di szubkult�r�ja alakult ki, ahol is „v�mp�ros” a hossz� fekete b�rkab�t, a titokzatos viselked�s, a vads�g, �s az agresszi� is. Ezekben a szubkult�r�kban a v�mp�rokkal kapcsolatos hiedelmek legt�bbje tov�bb �l, gyakori szab�lyok, hogy a v�mp�rokat meg�li a napf�ny, nappal alszanak �s nem l�phetnek be h�vatlanul haland� otthon�ba; a v�mp�rok mindig rendk�v�l sz�pek, �s �lethosszuk v�gtelen, vagy t�bbsz�r�se az emberi �lettartamnak. A v�mp�r sz�nak sosem m�l� divatja keletkezett Eur�p�ban elterjed�se ut�n �s ez a divat egyre ink�bb csak terjeszkedik. A v�mp�rreg�nyek n�pszer�nek sz�m�tanak a t�vol-keleti lekt�rirodalomban is.

H�res v�mp�rt�rt�netek

• Angel
  
• V�mp�r Brooklynban
  
• Nosferatu 
  
• A v�mp�r �rny�ka
  
• Interj� a v�mp�rral
  
• V�mp�rok b�lja
  
• A v�mp�r cs�kja
  
• Buffy, a v�mp�rok r�me
  
• Drakula halott, �s �lvezi
  
• Van Helsing
  
• Penge
  
• Penge 2.
  
• Penge – Szenth�roms�g
  
• Underworld
  
• Underworld 2.
  
• Underworld 3.
  
• Bloodrayne 
  
• V�mp�rok
  
• Alkonyat/Twilight saga
  
• �jhold 
  
• Alkonyatt�l pirkadatig 
  
• K�rhozottak kir�lyn�je 
  
• Ikerhat�s 
  
• Drakula 2000
  
• Alkonyat 
  
• True Blood (Az HBO saj�t gy�rt�s� sorozata) 
  
• Titkok k�nyvt�ra 3. - A J�d�s-kehely �tka