A V�rfarkasok (farkasemberek)

Az emberfarkas vagy farkasember (a n�pszer� filmekben v�rfarkas) olyan ember, akit �tok farkass� v�ltoztatott. Ilyenkor emberi mivolt�b�l kivetk�zve viselkedik. Eredeti g�r�g neve, a λυκάνθρωπος, a g�r�g l�kosz (farkas) �s az anthr�posz (ember) szavak �sszevon�s�b�l keletkezett. A csehek �si mitol�gi�j�ban vlkodlak, a lengyelekn�l wilkolak a neve; egy�b szl�v elnevez�sei vukodlak, vukodlak, vurkolak, kudlak; a germ�nokn�l werwolf (�germ�n emberfarkas jelent�s� sz�, ebb�l a mai angol werewolf); a rom�nokn�l priculici vagy a szl�v n�vb�l sz�rmaz� v�rcolac.

A farkasember legend�ja az emberis�g egyik leg�sibb �s legismertebb m�tosza. A farkasemberekr�l sz�l�, alakv�lt� t�rt�neteket megtal�ljuk mindenhol, ahol a vil�gon �rott t�rt�nelem l�tezik. Elemeiben a samanizmusra megy vissza. Olyan ter�leteken is tal�lkozni p�rhuzamaival, ahol nem �lnek farkasok (Braz�li�ban jagu�rember, Jap�nban r�kaember).

Eredet

A farkasember-m�tosz eredete k�t forr�sb�l t�pl�lkozik. Egyik az �si civiliz�ci�k vall�si vil�ga, a m�sik a k�z�pkori hagyom�ny. E kett� �sszemos�dva alkotja napjaink v�rfarkas-k�p�t. Az �llatt� val� �tv�ltoz�sban val� hit az �si s�m�nizmus maradv�nya, ezt mi sem bizony�tja jobban, mint az indi�nok mond�i.

A germ�n n�phitben-mitol�gi�ban

A germ�n mitol�gi�ban bizonyos emberek �llatalakot tudnak felvenni. Ezek k�z�tt csak egy az emberfarkas, aki emberekre �s ny�jakra t�mad, sz�tmarcangolja �ket. Az �tv�ltoz�s t�bbnyire sz�nd�kos, de mint a szl�vokn�l, lehet var�zsl�s k�vetkezm�nye. Egyszer akarata ellen�re v�ltozott emberfarkass� Sinfi�tli �s Sigmund. V�ndor�tjukon egyszer arra lettek figyelmesek, hogy k�t ember alszik a fa alatt, a fa �gain farkasbunda l�g. K�v�ncsis�gb�l felh�zt�k a farkasb�rt, �s nyomban farkask�nt viselkedtek. A germ�n hit szerint a farkasember t�znaponk�nt visszanyeri emberi alakj�t, hogy megpihenjen. T�z nap m�lva Sinfi�tli �s Sigmund is levedlettek, ekkor viszont el�gett�k a farkasb�rt.

A magyar n�phitben

A magyar n�phit farkasembere eur�pai, f�k�nt szl�v, germ�n, r�szben rom�n eredet� hiedelemalak.

A 19-20. sz�zadi feljegyz�sek tan�s�ga szerint bizonyos egy�nek, f�leg p�sztorok k�pesek saj�t elhat�roz�sukb�l farkass� v�ltozni. Ezek a hiedelmek f�leg a Dun�nt�lon �ltek, helyileg k�l�nb�z� n�vv�ltozatokkal: k�ld�ttfarkas, farkaskoldus, szak�llas farkas, k�ld�tt �rd�g.

Az �talakul�s k�pess�ge m�r csecsem�korban elnyerhet� pl. a b�ba vigy�zatlans�ga vagy rosszindulata miatt. Ha az �jsz�l�ttet ny�rfaabroncson kereszt�lb�jtatja, a gyermekb�l h�t�ves kor�ban csord�sfarkas lesz, elmegy a h�zt�l, farkask�nt �li �let�t, azut�n kedve szerint �lt ember- vagy farkasalakot. Az �tv�ltoz�s k�pess�ge feln�ttkorban is megszerezhet� ny�rfaabroncson val� h�romszori vagy h�tszeri �tb�j�ssal vadr�zsat�ske seg�ts�g�vel.

A r� vonatkoz� hiedelemmond�k f�k�nt az emberk�nt megjelen�, de farkas alakban ny�jat d�zsm�l� l�ny leleplez�s�r�l sz�lnak. Farkask�nt kapott s�r�l�seit ugyanis emberk�nt is viseli. Egyes mond�kban megakad�lyozz�k az �tv�ltoz�st, el�getik az ehhez sz�ks�ges ny�rfaabroncsot. A ny�rfaabroncs az eur�pai farkasb�r, farkasing, farkasb�r �v megfelel�je.

A magyar mond�k kev�sb� utalnak a periodikus farkass� v�ltoz�sra. A kev�s err�l sz�l� lejegyzett anyagban a t�li napfordul�, h�sv�t vagy telihold ideje szerepel. Az �gitestekkel kapcsolatos az emberfarkas „holdrabl�”, „naprabl�” term�szete - neki tulajdon�tj�k a hold- illetve napfogyatkoz�st.

A 17-18. sz�zadi Magyarorsz�gon boszork�nyperek mellett zajlottak farkasember-perek is, a farkass� v�l�s k�pess�g�t m�sodlagosan ruh�zt�k �t a boszork�nyokra.

Feljegyz�sek �ll�t�lagos farkasemberekr�l

• A g�r�g mitol�gi�ban szerepel egy L�ka�n nev� uralkod� aki nem hitt az igazi istenekben �s elsz�nta mag�t, hogy kipr�b�lja �ket egy adag emberi h�ssal, amit a tisztelet�kre rendezett �nneps�gen a sok �tel egyikek�nt szolg�ltak fel. A kannibalizmust m�lys�gesen el�t�lt�k a vil�gnak ezen a r�sz�n. Az istenek miut�n felfedezt�k a tiltott h�st, L�ka�n kir�lyt farkass� v�ltoztatt�k.
• H�rodotosz szerint i. e. IV.-V. sz�zadban a Fekete-tenger partj�n �l� �slak�k var�zsl�k voltak, kik �vente n�h�ny napra farkass� v�ltoztak, majd ha akartak vissza tudtak alakulni.
• Ovidius (i. e. 43 – i. sz. 18) "Metamorphoses" c�m� elbesz�l� k�ltem�ny�ben feljegyzett egy olyan alakv�ltoz�st, amely egy b�n megtorl�sak�nt t�rt�nt. A k�ltem�nyben megeml�kezik egy legend�r�l, amelyben rejt�lyes alakv�ltoz�sok szerepelnek a teremt�s idej�t�l kezdve eg�szen Julius Ceasar kor�ig.
• i. sz. I. sz�zadban id. Plinius �r� m�r val�s�gos l�nynek �rja le �ket.
• 1793- Gilles Garnier. Gilbert egy erdei remete, otthonr�l elk�borolt gyermekeket falt fel. A szemtan�k elmes�lt�k, hogy l�tt�k, amint Gilbert ilyenkor farkas alakot �lt. Elfog�sa ut�n beismerte farkasember mivolt�t, �s mint boszork�nyt 1793 janu�rj�ban el�gett�k.